Pszichológiai tanácsadás a lelki harmóniáért 

Az első találkozás

Az első találkozáson a probléma feltárása a cél. Ez az alkalom nem feltétlenül jelent elköteleződést egy hosszabb pszichológiai tanácsadási folyamatra. A konzultáció végén megegyezünk a továbblépés kereteiben, megbeszéljük, hogy szükség van-e további pszichológiai tanácsadásra. A kölcsönös elköteleződés esetén meghatározzuk a találkozások gyakoriságát.

Gyermeknevelési nehézségek esetén a gyermekpszichológus az első alkalommal csak a szülőket várja. A pszichológiai tanácsadás első lépéseként szabadon beszélgetünk a szülők gyermeknevelési problémájáról, a gyermek számára kényesebb témákról, anélkül, hogy a gyermeket újabb kellemetlen helyzetnek tennénk ki. Ebben az esetben is az életminőség javítása, a változásokhoz való könnyebb alkalmazkodás elérése a cél, a pszichológiai tanácsadás folyamatában azonban elsődleges központban a gyermek érzései, éleményvilága állnak.

Egyéni pszichológiai tanácsadás

Az egyéni pszichológiai tanácsadás célja mélyebb, pozitív változások elérése, a panaszok mögött rejlő okok feltárása és megszüntetése. Az önismeret fejlődése által a tanácskérő társas kapcsolatai is megváltoznak, képessé válik a konfliktusok hatékonyabb kezelésére. A tanácsadás során relaxációs, imaginációs és művészetterápiás elemek mellett nagy hangsúlyt kapnak a kognitív terápiás szemléletű beszélgetések is. A tanácsadási folyamat megtervezése (az elérendő cél megfogalmazása, gyakoriság) a tanácskérővel együttműködve történik, figyelembe véve a probléma jellegét és a személyes motivációkat.

Szülőkonzultáció

A szülőkonzultáció az egyéni pszichológiai tanácsadás különleges formája, amikor a gyermekpszichológus a gyermek jelenléte nélkül segíti a szülőt abban, hogy a felmerült gyermeknevelési nehézséget önállóan tudja megoldani. Különösen hasznos abban az esetben, ha a gyermek még túl fiatal (4 éves kor alatt), és jól alkalmazható serdülőt nevelő családoknál, amikor a serdülő nem akar pszichológiai tanácsadáson részt venni. A szülőkonzultáció gyakran kíséri a gyermekpszichológiai foglalkozásokat, hogy segítse a szülőt megérteni a gyermekterápia során bekövetkező változásokat.

Serdülőkonzultáció

A serdülőkonzultáció rövid, négy-hat alkalmas egyéni pszichológiai tanácsadás, célja, hogy segítse a serdülőt a szülőktől való leválás, a pályaválasztás, és önismeret kérdéseiben.

Pár- és családterápia

A párterápia a pszichológiai tanácsadás azon formája, amikor a pár a kapcsolatukban megjelenő konfliktusokat, együttműködési nehézségeket dolgozza fel, pszichológiai segítséggel. A párterápián a pár mindkét tagja egyszerre van jelen, ami egyben azt is jelenti, hogy mindketten elkötelezettek a terápia irányában, és változtatni szeretnének a jelen helyzetükön.

Az életünk során számos szükségszerű változáson megyünk keresztül, melyek újfajta alkalmazkodást kíván az egyéntől, a pártól, és az egész családtól. Ilyen változások a párok életében a házasság, a gyermekvállalás, a szülővé válás, a testvér születése, a gyermekek felnövekedése, és kirepülése. Ezek a változások nem mindig történnek zökkenőmentesen. Ezeken a fejlődéssel együtt járó nehézségeken túl vannak olyan váratlan események (pl.: munkahely elvesztése, lakóhelyváltás, gyász stb.), melyek szintén próbára teszik a pár alkalmazkodóképességét. Amennyiben a pár úgy érzi nem tud ezekkel a problémákkal egyedül megküzdeni, és egy kívülálló, az eseményeket távolabbról szemlélő szakember segítségükre lehet, forduljanak bátran pszichológushoz. A párterápia ezekben a helyzetekben erőt ad a párnak ahhoz, hogy felismerjék, és megbeszéljék problémáikat, és közösen megoldást találjanak a feltett kérdésekre.

Személyiségfejlesztő önismereti csoport

A személyiségfejlesztő tréningen két vezető segít a feladatok során. A csoportban minimum 8, legfeljebb 15 fő vesz részt. Havonta egy hétvégi (általában szombati) napon találkozunk, a jelen pillanatból indulunk ki, vagyis abból, ahogyan a csoporttagok megérkeznek, azokkal a konfliktushelyzetekkel foglalkozunk, amelyek a csoport résztvevőit aktuálisan foglalkoztatják. A tréningvezetők feladata a csoportos helyzetek irányítása, az érzelmek visszatükrözése, a biztonságos légkör megteremtése. A csoporton elhangzottakat csoporttitokként kezeljük.

Az egyén fejlődését felerősíti a csoport, hiszen megértő, elfogadó légkört biztosít, bírálat nélküli visszajelzéseket ad. Az önismereti munka akkor hatékony, ha a résztvevők egymás számára is biztosítják a folyamatosságot. Ezért minden résztevő vállalja, hogy a csoport minden összejövetelén részt vesz.

„Csak azt tudom, hogy van egy nagyon mély lerakódás a létezésünk alján, a második vagy legfeljebb harmadik réteg lehet alulról számítva, ami már végleges és változhatatlan, ahol már nem mozdul az életünk, tehát rossz szó rá, hogy lelassít, hiszen egyáltalán mozdíthatatlan és befejezett. Erős és szilárd tartalom ez az emberben, és nem valamilyen szomorú vagy halott dolog, sőt bizonyos tekintetben éppen ez él igazán, ez az, amit létezésünk folyamán létrehozunk, amit életre hívtunk életünk anyagából. A többi és a további a fedélzet remegése-ingása, a külső rétegek, mit ez a mai civil életünk már könnyű és csak játék, maradék nyári vakáció.”
Ottlik Géza: Iskola a határon

„Mert mitől család a család? („Hogy ki kuzin, azt én mondom meg”) Röviden: attól, hogy ki tudják és merik mondani: mi. És akarják is. Rááll a szájuk.”
Esterházy Péter: Harmonia caelestis